{"id":46,"date":"2021-02-17T11:12:11","date_gmt":"2021-02-17T11:12:11","guid":{"rendered":"http:\/\/www.dobozyborbala.hu\/?page_id=46"},"modified":"2025-12-15T22:15:09","modified_gmt":"2025-12-15T22:15:09","slug":"interjuk","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/?page_id=46","title":{"rendered":"Interj\u00fak"},"content":{"rendered":"\n

Interj\u00fak<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

A zene teol\u00f3gi\u00e1ja<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Dobozy Borb\u00e1la csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz<\/em><\/p>\n\n\n\n

Annak idej\u00e9n rendhagy\u00f3 volt, ha valaki a csembal\u00f3t v\u00e1lasztotta? Mi vitte \u00e9ppen e hangszer fel\u00e9?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Amikor \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem a csembal\u00f3 fel\u00e9 fordult, az bizony nem sz\u00e1m\u00edtott h\u00e9tk\u00f6znapi v\u00e1laszt\u00e1snak, \u00e9s ha valaki abban az id\u0151ben e hangszeren sz\u00e1nd\u00e9kozott fels\u0151fok\u00fa tanulm\u00e1nyokat folytatni, igen komoly neh\u00e9zs\u00e9gekkel tal\u00e1lta szemben mag\u00e1t\u2026<\/p>\n\n\n\n

15 \u00e9ves voltam, a Bart\u00f3k B\u00e9la Zenem\u0171v\u00e9szeti Szakk\u00f6z\u00e9piskola, a \u201ekonzi\u201d m\u00e1sod\u00e9ves zongora szakos n\u00f6vend\u00e9ke, amikor zeneirodalom \u00f3r\u00e1n a barokk korszakot t\u00e1rgyaltuk. Ennek kapcs\u00e1n sok csembal\u00f3felv\u00e9telt hallgattunk, els\u0151sorban az akkori \u00e9vtizedek egyik legjelent\u0151sebb m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek, a cseh sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Zuzana R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1nak el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban. Akkor tudtam meg, hogy a hozz\u00e1m kezdett\u0151l fogva legk\u00f6zelebb \u00e1ll\u00f3 zeneszerz\u0151, J. S. Bach zongor\u00e1n j\u00e1tszott m\u0171vei val\u00f3j\u00e1ban csembal\u00f3ra k\u00e9sz\u00fcltek. J\u00f3l eml\u00e9kszem: micsoda hat\u00e1ssal volt r\u00e1m az a hangz\u00e1svil\u00e1g! R\u00f6gt\u00f6n \u00e9reztem, hogy ez az \u00e9n hangszerem.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9reztem, noha sz\u00e1mos neh\u00e9zs\u00e9ggel kellett szemben\u00e9znem. A Zeneakad\u00e9mi\u00e1n ugyanis n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel kor\u00e1bban, Sebesty\u00e9n J\u00e1nos orgona- \u00e9s csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val ugyan elindult a csembal\u00f3oktat\u00e1s, \u00e1m csak fakult\u00e1ci\u00f3s lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt, mell\u00e9kszakk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A tan\u00e1r \u00far meghallgatott, l\u00e1tott bennem fant\u00e1zi\u00e1t, \u00edgy elint\u00e9zte, hogy kiv\u00e9teles rektori enged\u00e9llyel, vend\u00e9ghallgat\u00f3k\u00e9nt k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t l\u00e1togathassam \u00f3r\u00e1it. Azonban itthon \u00f6n\u00e1ll\u00f3 csembal\u00f3diplom\u00e1t nem lehetett szerezni, ez\u00e9rt a tov\u00e1bbiakban k\u00fclf\u00f6ldi lehet\u0151s\u00e9g fel\u00e9 kellett t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnom.  A szocializmus \u00e9veiben nyugati int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00f3ba sem j\u00f6hetett, csak \u201ebar\u00e1ti\u201d orsz\u00e1g.  Akkoriban R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 asszony Pozsonyban tan\u00edtott, ahov\u00e1 \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal siker\u00fclt kijutnom. Egy \u00e9v ut\u00e1n \u00e1tker\u00fcltem Pr\u00e1g\u00e1ba, az ott frissen l\u00e9trehozott csembal\u00f3 f\u0151tanszakra, Els\u0151 diplom\u00e1mat ott szereztem meg, amely egyben a pr\u00e1gai Zeneakad\u00e9mia \u00e1ltal kiadott legels\u0151, csembal\u00f3 f\u0151t\u00e1rgy\u00fa diploma volt. Ezt k\u00f6vet\u0151en m\u00e9g egy \u00e9vig posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyokat folytattam a salzburgi Mozarteumban. Ott Nikolaus Harnoncourt-nak, a r\u00e9gizene-mozgalom legnagyobb hat\u00e1s\u00fa alakj\u00e1nak historikus el\u0151ad\u00f3gyakorlat-\u00f3r\u00e1it hallgathattam. E leny\u0171g\u00f6z\u0151 tud\u00e1s\u00fa \u00e9s kisug\u00e1rz\u00e1s\u00fa mester el\u0151ad\u00e1sai jelent\u0151s \u00edzl\u00e9s- \u00e9s szeml\u00e9letbeli v\u00e1ltoz\u00e1st eredm\u00e9nyeztek bennem. Salzburgban is diplom\u00e1ztam, majd tov\u00e1bbi egy \u00e9ven \u00e1t a z\u00fcrichi Zeneakad\u00e9mi\u00e1n tanultam az ugyancsak kiv\u00e9teles m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9g, Johann Sonnleitnern\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n

A sors kegyeltj\u00e9nek \u00e9rzem magam, mert megadatott, hogy olyan mesterekn\u00e9l gyarap\u00edthattam tud\u00e1somat, akiknek emberi \u00e9s m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l egyar\u00e1nt nagyon sokat k\u00f6sz\u00f6nhetek. Mindig h\u00e1latelt sz\u00edvvel gondolok r\u00e1juk! Am\u00edg lehetett, mindenkivel \u00e1lland\u00f3 kapcsolatban voltam, m\u00e9g Nikolaus Harnoncourt-ral is. Megtiszteltet\u00e9s sz\u00e1momra, hogy 2017 janu\u00e1rj\u00e1ban egyed\u00fcli k\u00fclf\u00f6ldi el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt megh\u00edv\u00e1st kaptam Pr\u00e1g\u00e1ba arra az \u00fcnnepi koncertre, amelyen Zuzana R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 asszonyt 90. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00fck; a legut\u00f3bbi Budapesti Bach-H\u00e9ten pedig Johann Sonnleitnerrel k\u00e9t csembal\u00f3n elj\u00e1tszottuk a F\u00faga m\u0171v\u00e9szete c. sorozatot, amelyet egy n\u00e9metorsz\u00e1gi fell\u00e9p\u00e9s is k\u00f6vet majd.<\/p>\n\n\n\n

Milyen hangszer a csembal\u00f3, egykori f\u00e9nykor\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ma mennyire kedvelt?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3n a hang ugyan billenty\u0171k lenyom\u00e1s\u00e1val, de \u00e1tt\u00e9telesen m\u00e9gis penget\u00e9ssel j\u00f6n l\u00e9tre, ett\u0151l f\u00e9mes a hangz\u00e1sa. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangsz\u00edn\u0171 \u00e9s hangmagass\u00e1g\u00fa regiszterek ki- \u00e9s bekapcsol\u00e1s\u00e1val m\u0171k\u00f6dik. Egy regiszteren bel\u00fcl nincs m\u00f3d dinamikai \u00e1rnyalatokat l\u00e9trehozni, ez\u00e9rt csak \u00e9rt\u0151 kezekkel szabad hozz\u00e1ny\u00falni, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben fenn\u00e1ll a vesz\u00e9ly, hogy a hangszer g\u00e9piesen sz\u00f3lal meg \u00e9s f\u00e1raszt\u00f3 hallgatni. Speci\u00e1lis m\u0171v\u00e9szi kifejez\u0151eszk\u00f6zeink vannak, amelyekkel \u00e9rz\u00e9keny, sz\u00e9p el\u0151ad\u00e1st tudunk l\u00e9trehozni. Mindamellett a hangszer nem adja meg mag\u00e1t k\u00f6nnyen, sok \u00e9v munk\u00e1ja kell ahhoz, hogy az ember eljusson a lelk\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3 f\u00e9nykora a barokk korszak volt, amelyben gazdag sz\u00f3l\u00f3 reperto\u00e1rja j\u00f6tt l\u00e9tre, emellett a kamara- \u00e9s zenekari m\u0171vek n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen hangszer\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, mivel a harm\u00f3niai \u00e9s basszus alapot szolg\u00e1ltatta. Az 1780-as \u00e9vekt\u0151l a megv\u00e1ltozott \u00edzl\u00e9snek \u00e9s elv\u00e1r\u00e1soknak m\u00e1r nem tudott megfelelni, \u00edgy lassan kikopott a zenei \u00e9letb\u0151l, hogy 150 \u00e9v m\u00falva, a legend\u00e1s Wanda Landowsk\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1s k\u00fcls\u0151vel, \u00e9p\u00edt\u00e9sm\u00f3ddal \u00e9s hangz\u00e1ssal megint sz\u00f3t k\u00e9rjen. A r\u00e9gi zene renesz\u00e1nsz\u00e1val a csembal\u00f3 ma ism\u00e9t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen r\u00e9sztvev\u0151je a hangverseny\u00e9letnek (term\u00e9szetesen az eredeti t\u00edpusok rekonstrukci\u00f3ival), az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9vben pedig hatalmas modernkori irodalom sz\u00fcletett e hangszerre. Sz\u00e1momra is kompon\u00e1lt m\u0171veket Ar\u00e1nyi-Aschner Gy\u00f6rgy, Bal\u00e1zs \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Hidas Frigyes. Balassa S\u00e1ndor \u201eM\u0171v\u00e9sz utca 10\/a\u201d c\u00edm\u0171, Ter\u00e9nyi Ed\u00e9nek aj\u00e1nlott szvitj\u00e9t szint\u00e9n \u00e9n mutathattam be.<\/p>\n\n\n\n

A Liszt Ferenc Zenem\u0171v\u00e9szeti Egyetem docense, a csembal\u00f3 tanszak vezet\u0151je. Tev\u00e9kenys\u00e9ge sor\u00e1n a technikai tud\u00e1s megszerz\u00e9se-\u00e1tad\u00e1sa mellett mi mindenre terjed ki figyelme?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mindenre. Egy tan\u00e1rnak nagy a felel\u0151ss\u00e9ge. A csembal\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an a mi els\u0151dleges reperto\u00e1runk h\u00e1rom-n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban sz\u00fcletett, ez\u00e9rt a fiatalok zenei fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t nemcsak a hangszeres alkalmass\u00e1g, manu\u00e1lis k\u00e9szs\u00e9g hat\u00e1rozza meg. A muzsikusokt\u00f3l hajdan\u00e1n elv\u00e1rt\u00e1k, hogy a sz\u00fcletett tehets\u00e9g, \u00fcgyess\u00e9g \u00e9s megfelel\u0151 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g mellett elm\u00e9letileg is j\u00f3l k\u00e9pzettek legyenek, otthonosan mozogjanak a retorika, az affektustan, a harm\u00f3ni\u00e1k \u00e9s man\u00edrok vil\u00e1g\u00e1ban. E c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9t a mester-tan\u00edtv\u00e1ny kapcsolaton t\u00fal sz\u00e1mtalan tank\u00f6nyv seg\u00edtette. A 16\u201318. sz\u00e1zadi zen\u00e9ben az egyes korszakok, nemzeti st\u00edlusok egym\u00e1st\u00f3l nagyon elt\u00e9r\u0151 el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak m\u0171helytitkait a korabeli forr\u00e1sokb\u00f3l lehet megismerni. Ezek legnagyobb r\u00e9sze csak neh\u00e9zkes st\u00edlus\u00fa eredeti nyelven (a n\u00e9met k\u00f6nyvek eset\u00e9ben g\u00f3t bet\u0171kkel \u00edrva) hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151, ez\u00e9rt tanulm\u00e1nyoz\u00e1sukhoz a megfelel\u0151 nyelvtud\u00e1s is elengedhetetlen. \u00d3r\u00e1imon igyekszem ezekb\u0151l az ismeretekb\u0151l min\u00e9l t\u00f6bbet \u00e1tadni, de nem lehet megker\u00fclni, hogy mindenki maga is elm\u00e9ly\u00fclj\u00f6n e hangszeres iskol\u00e1kban. Pr\u00f3b\u00e1lom tan\u00edtv\u00e1nyaimmal meg\u00e9rtetni, hogy aki komolyan veszi a hivat\u00e1s\u00e1t \u00e9s szeretne hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclni, annak egy \u00e9leten \u00e1t ily m\u00f3don is tov\u00e1bb kell k\u00e9peznie mag\u00e1t. Emellett ugyanannyi energi\u00e1t ford\u00edtok arra, hogy elsaj\u00e1t\u00edts\u00e1k a besz\u00e9des, \u00e9nekl\u0151, \u00e9rzelemgazdag csembal\u00f3z\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. Mert hi\u00e1ba van valakinek komoly h\u00e1tt\u00e9rtud\u00e1sa, ha j\u00e1t\u00e9ka nem \u00e1t\u00e9lt, zeneileg kev\u00e9ss\u00e9 meggy\u0151z\u0151, akkor \u201elegfeljebb a t\u00e1nchoz csin\u00e1lhat kedvet, de nem \u00e9rdemli meg a muzsikus nevet\u201d \u2013 mik\u00e9nt Simon L\u00f6hlein 18. sz\u00e1zadi elm\u00e9let\u00edr\u00f3 somm\u00e1san fogalmaz. Amennyire igaz az, hogy \u201ecsak sz\u00edv\u00e9vel l\u00e1t j\u00f3l az ember\u201d \u2013 j\u00f3l muzsik\u00e1lni is csak sz\u00edvvel \u00e9s szem\u00e9lyes hangv\u00e9tellel lehet. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos elv\u00e1r\u00e1s a csembalist\u00e1k eset\u00e9ben, mert a fentiekb\u0151l kider\u00fclhet, hogy hangszer\u00fcnk\u00f6n ennek megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa nehezebb, mint egy heged\u0171n vagy fuvol\u00e1n. A szakmai munk\u00e1n t\u00falmen\u0151en pedig: m\u00edg a fiatalok r\u00e1m vannak b\u00edzva, pr\u00f3b\u00e1lom \u00e9letszeml\u00e9let\u00fcket is form\u00e1lni, \u00e9lettapasztalatokat \u00e1tadni egy \u00e9rt\u00e9kvesztett, rossz hat\u00e1sokkal fenyeget\u0151 vil\u00e1gban. Szeretem \u0151ket \u00e9s bizalmas, j\u00f3 kapcsolatban vagyok vel\u00fck, ami a hat\u00e9kony munk\u00e1hoz felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n

Doktori disszert\u00e1ci\u00f3ja Georg Anton Benda csembal\u00f3szon\u00e1t\u00e1ival foglalkozik. Mi keltette fel \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9ppen \u0151ir\u00e1nta?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Georg Benda m\u0171veivel m\u00e1r Pozsonyban megismerkedtem, mert \u00e9ppen akkor jelent meg szon\u00e1t\u00e1inak \u00faj kiad\u00e1sa. Ezt r\u00f6gt\u00f6n megszereztem, nagy lelkesed\u00e9ssel forgattam, tanulm\u00e1nyoztam, s m\u0171veit az \u00f3ta is el\u0151szeretettel j\u00e1tszom. Benda saj\u00e1tos, egy\u00e9ni hang\u00fa, er\u0151s dramatikus v\u00e9n\u00e1val meg\u00e1ldott mester, akinek sz\u00ednpadi m\u0171vei, els\u0151sorban melodr\u00e1m\u00e1i m\u00e1r \u00e9let\u00e9ben nagy visszhangot \u00e9s elismer\u00e9st v\u00e1ltottak ki. Mozart \u201ekedvenc luther\u00e1nus zeneszerz\u0151\u201d-j\u00e9nek nevezte \u0151t, \u00e9s saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint k\u00e9t partit\u00far\u00e1j\u00e1t mindig mag\u00e1n\u00e1l tartotta. E t\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l. Rajta k\u00edv\u00fcl azonban sz\u00e1mtalan jelent\u0151s cseh komponista m\u0171k\u00f6d\u00f6tt sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n \u00e9s k\u00fclhonban a 16\u201318. sz\u00e1zadban, akiket gyakran m\u00e9g hivat\u00e1sos muzsikusaink sem ismernek. Amikor sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a doktori fokozat megszerz\u00e9se, nem sokat gondolkoztam, hogy kir\u0151l-mir\u0151l \u00edrjak. Benda szem\u00e9lye \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga j\u00f3 alkalmat ny\u00fajtott ahhoz is, hogy \u00e1ttekintsem a cseh zenet\u00f6rt\u00e9netet a kezdetekt\u0151l az 1700-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig, bemutatva azokat az izgalmas t\u00f6rt\u00e9nelmi-politikai folyamatokat, amelyek e \u2013 hozz\u00e1nk egy\u00e9bk\u00e9nt ezer sz\u00e1llal k\u00f6t\u0151d\u0151 \u2013 n\u00e9p zen\u00e9j\u00e9nek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en befoly\u00e1solt\u00e1k, \u00e9s m\u00e9lyen gy\u00f6kerez\u0151, m\u00e1ig \u00e9l\u0151 hagyom\u00e1nyainak kialakul\u00e1s\u00e1ban relev\u00e1ns szerepet j\u00e1tszottak. Nagy \u00f6r\u00f6m\u00f6mre szolg\u00e1lt, hogy disszert\u00e1ci\u00f3mat a gy\u0151ri Magyar Kult\u00fara Kiad\u00f3 k\u00f6nyv alakban megjelentette, majd a Boh\u00e9mia Bar\u00e1ti K\u00f6r t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, Svoboda R\u00f3bert kit\u0171n\u0151 cseh ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban is napvil\u00e1got l\u00e1thatott. Igaz\u00e1n j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt, amikor jubileumi sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n \u00e1tny\u00fajthattam R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 asszonynak a neki aj\u00e1nlott cseh verzi\u00f3t, ily m\u00f3don \u201ek\u00e9zzel foghat\u00f3an\u201d is kifejezhettem h\u00e1l\u00e1mat \u00e9s k\u00f6sz\u00f6netemet a felejthetetlen\u00fcl sz\u00e9p \u00e9s tartalmas pr\u00e1gai \u00e9vek\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

A Magyar Bach T\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00f3 tagja. Milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt s f\u0151k\u00e9nt milyen c\u00e9llal j\u00f6tt l\u00e9tre e t\u00e1rsas\u00e1g?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Magyar Bach T\u00e1rsas\u00e1got Kamp Salamonnal \u00e9s Z\u00e1szkaliczky Tam\u00e1ssal hoztuk l\u00e9tre 1992-ben. Megalap\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lja volt a t\u00f6bb mint sz\u00e1z\u00e9ves magyarorsz\u00e1gi Bach-trad\u00edci\u00f3 folytat\u00e1sa, \u00e9letben tart\u00e1sa, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00f6t\u0151dik a De\u00e1k t\u00e9ri evang\u00e9likus templomhoz, a Luther\u00e1nia \u00c9nek- \u00e9s Zenekarhoz. Ezzel szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a Kamp Salamon \u00e1ltal 1990-ben \u00fatj\u00e1ra ind\u00edtott Budapesti Bach-H\u00e9t, amely id\u00e9n imm\u00e1r 28. alkalommal ker\u00fclt megrendez\u00e9sre. Ennek keret\u00e9ben  a lipcsei mester \u00e9letm\u0171v\u00e9nek min\u00e9l teljesebb k\u00f6r\u0171 megsz\u00f3laltat\u00e1s\u00e1ra t\u00f6reksz\u00fcnk. Visszatekintve elmondhatjuk, hogy e majd\u2019 h\u00e1rom \u00e9vtized alatt igen gazdag reperto\u00e1r csend\u00fclt fel a templom falai k\u00f6z\u00f6tt \u2013 b\u00e1r p\u00f3tolni val\u00f3 b\u0151ven van m\u00e9g \u2013, \u00e9s ugyancsak el\u0151kel\u0151 a hazai valamint k\u00fclf\u00f6ldi fell\u00e9p\u0151 m\u0171v\u00e9szek n\u00e9vsora is. E magas sz\u00ednvonal\u00fa, bel\u00e9p\u0151d\u00edj n\u00e9lk\u00fcli koncertsorozat mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151, \u00edgy komoly misszi\u00f3t l\u00e1t el: \u00e9vente t\u00f6bb ezer embernek jelent igazi lelki felt\u00f6lt\u0151d\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151sorban a nagybarokk kiemelked\u0151 alakj\u00e1nak, Bachnak m\u0171vei alkotj\u00e1k az \u00d6n el\u0151ad\u00f3i reperto\u00e1rj\u00e1nak gerinc\u00e9t is. Mi indokolja e kit\u00fcntetetts\u00e9get? Mit\u0151l m\u00e1ssal nehezen \u00f6sszevethet\u0151 az \u0151 jelent\u0151s\u00e9ge? Interpret\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n mire jutott Bachhal?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3ban, m\u00e1r zeneiskolai zongoratanulm\u00e1nyaim kezdete \u00f3ta Johann Sebastian Bach b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u00e9lek. Mindig is \u00fagy \u00e9reztem, hogy ez a zene sokkal nagyobb lelki \u00e9lm\u00e9nyt jelent sz\u00e1momra, mint a t\u00f6bbi zeneszerz\u0151 m\u0171veivel val\u00f3 foglalkoz\u00e1s.  Minden neh\u00e9zs\u00e9g ellen\u00e9re ez\u00e9rt volt haboz\u00e1smentes, egy\u00e9rtelm\u0171 p\u00e9ld\u00e1ul hangszerv\u00e1laszt\u00e1som is.<\/p>\n\n\n\n

A barokkban m\u00e9g \u00e9lt a zene teol\u00f3gi\u00e1ja, amely szerint a musica \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tezik, a teremt\u00e9ssel egy\u00fctt Isten adom\u00e1nya, s l\u00e9nyege a transzcendens harm\u00f3nia lek\u00e9pez\u0151d\u00e9se. Ez az \u00f6r\u00f6k harm\u00f3nia (Harmonia aeterna) a proporci\u00f3kban, vagyis a hangk\u00f6z\u00f6k sz\u00e1mviszonyaiban val\u00f3sul meg: minden m\u00e9rt\u00e9k, sz\u00e1m \u00e9s s\u00faly szerint van elrendezve. Bach m\u0171v\u00e9szete az isteni, t\u00f6k\u00e9letes rendet jelen\u00edti meg: a l\u00e9tez\u00e9s egyetemes, \u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9keinek kinyilatkoztat\u00e1sa. M\u0171ve a zene szf\u00e9r\u00e1ja f\u00f6l\u00e9 emelkedik, korhoz k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ge ellen\u00e9re is kortalan, \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t\u00edvel\u0151, mindig aktu\u00e1lis, mindig megsz\u00f3l\u00edt\u00f3. S ez nemcsak egyh\u00e1zi m\u0171veire \u00e9rv\u00e9nyes. \u00c9letm\u0171ve nem is, vagy csak form\u00e1lisan v\u00e1laszthat\u00f3 kett\u00e9 egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi alkot\u00e1sokra, hiszen hangszeres darabjaiban ugyanolyan egy\u00e9rtelm\u0171en fejezi ki mondanival\u00f3j\u00e1t, mint a sz\u00f6veggel ell\u00e1tott vok\u00e1lis kompoz\u00edci\u00f3kban. E zenei nyelvezet meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez term\u00e9szetesen sokat seg\u00edt a kant\u00e1t\u00e1k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, de alapvet\u0151en sz\u00fcks\u00e9gesek hozz\u00e1 a sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 zenet\u00f6rt\u00e9neti, ezen bel\u00fcl retorika-, figura-, harm\u00f3nia-, formatani ismeretek, hogy csak n\u00e9h\u00e1ny dolgot eml\u00edtsek.<\/p>\n\n\n\n

Mostan\u00e1ban sokat foglalkozom a Wohltemperiertes Klavier c. grandi\u00f3zus gy\u0171jtem\u00e9nnyel, amelyet nem v\u00e9letlen\u00fcl nevezett Hans von B\u00fclow a billenty\u0171s j\u00e1t\u00e9kosok \u00d3testamentum\u00e1nak. Ha elj\u00e1tszom egy f\u00fag\u00e1t, helyre \u00e1ll a rend, akkor Goethe szavaival \u00e9lve \u201eaz \u00f6r\u00f6k harm\u00f3ni\u00e1k t\u00e1rsalognak egym\u00e1ssal\u201d. Univerzalit\u00e1sa miatt Bach m\u0171veinek megsz\u00f3laltat\u00e1sa a legnehezebb, legnagyobb feladatok k\u00f6z\u00e9 tartozik. Csak t\u00f6rekedhet\u00fcnk min\u00e9l teljesebb, min\u00e9l magasabb szint\u0171 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra, noha a maga t\u00f6k\u00e9letess\u00e9g\u00e9ben el nem \u00e9rhetj\u00fck azt. Ez a csod\u00e1latos benne: hogy nem hagy nyugton. Mindig t\u00f6bbre \u00e9s t\u00f6bbre sarkall, egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3an tanul\u00e1sra, lelki, szellemi, m\u0171v\u00e9szi fejl\u0151d\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6z, s \u00e9n hiszem, hogy a befektetett munk\u00e1nak, energi\u00e1nak megvan az eredm\u00e9nye.<\/p>\n\n\n\n

A mester m\u0171veinek el\u0151ad\u00e1sa felel\u0151ss\u00e9g is. Albert Schweitzer \u2013 akinek Bach-k\u00f6nyve alapm\u0171, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 gondolatai \u00f6r\u00f6k\u00e9rv\u00e9ny\u0171ek \u2013 \u00edgy fogalmaz: \u201eAz a legfontosabb, hogy milyen szellemben tolm\u00e1csolj\u00e1k Bachot. Minden el\u0151ad\u00e1snak adnia kell valamit a hallgat\u00f3nak, tov\u00e1bb\u00edtania kell sz\u00e1m\u00e1ra a zene kinyilatkoztat\u00e1sait, ki kell \u0151t ragadnia az anyagi vil\u00e1gb\u00f3l. A hangoknak sz\u00f3lniuk kell a b\u00e9k\u00e9r\u0151l, a der\u0171r\u0151l \u00e9s azon er\u00e9nyekr\u0151l, amelyekb\u0151l a tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9shez er\u0151t tudunk mer\u00edteni. Ha Bach zen\u00e9je ebbe a saj\u00e1ts\u00e1gos \u00e1llapotba helyez, ha az ember az el\u0151ad\u00e1son kereszt\u00fcl m\u00e1soknak ebb\u0151l valamit \u00e1t tud adni, akkor \u00e9rtette meg igaz\u00e1n a mestert\u2026 Nem szabad elfelejteni, hogy Bach nemcsak a valaha sz\u00fcletett egyik legnagyobb zeneszerz\u0151, de az egyik legnagyobb misztikus is.\u201d<\/p>\n\n\n\n

P\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n melyek voltak a legrangosabb elismer\u00e9sek?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Amikor 1992-ben els\u0151 sz\u00f3l\u00f3albumom megjelent (G. Th. Muffat: Componimenti musicali per il Cembalo, dupla CD), b\u00e1r a zene k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s nagyon sz\u00e9p, nem v\u00e1rtam komoly visszhangot. Ez\u00e9rt \u00e9rt olyan v\u00e1ratlanul, amikor Holl\u00f3s M\u00e1t\u00e9 a Hungaroton k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lte velem (r\u00e1ad\u00e1sul egy besz\u00e9lget\u0151s \u00e9l\u0151 r\u00e1di\u00f3ad\u00e1sban), hogy a felv\u00e9telt a Hamburgi N\u00e9met Lemezkritikusok D\u00edj\u00e1val jutalmazt\u00e1k. Ez egy igen rangos elismer\u00e9s, amelyet a nemzetk\u00f6zi lemezpiac \u00fajdons\u00e1gai k\u00f6z\u00fcl v\u00e1logatva negyed\u00e9venk\u00e9nt \u00edt\u00e9lnek oda. M\u00e1sok mellett egyszerre Martha Argerich, Gidon Kremer \u00e9s Pierre Boulez t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1ltam magam. \u00c9rthet\u0151, hogy amikor reag\u00e1lnom kellett, meg sem tudtam sz\u00f3lalni. <\/p>\n\n\n\n

A Liszt Ferenc-d\u00edjnak is nagyon \u00f6r\u00fcltem, mert Magyarorsz\u00e1gon ez a legmagasabb zenei kit\u00fcntet\u00e9s. Nemk\u00fcl\u00f6nben j\u00f3lesett Belv\u00e1ros-Lip\u00f3tv\u00e1ros \u00c9rdemkeresztje, hiszen sz\u00fclet\u00e9sem \u00f3ta az V. ker\u00fclet lak\u00f3ja vagyok, s mindig j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s, ha az ember tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t sz\u0171kebb p\u00e1tri\u00e1ja is \u00e9rt\u00e9keli, becs\u00fcli. V\u00e9gezet\u00fcl, de nem utols\u00f3sorban nagy elismer\u00e9snek \u00e9s megtiszteltet\u00e9snek tartom azt is, hogy ebben az \u00e9vben a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia Zenem\u0171v\u00e9szeti Tagozata levelez\u0151 tagjai sor\u00e1ba v\u00e1lasztott. (2017)<\/p>\n\n\n\n

Bal\u00e1zs S\u00e1ndor<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Eljutni a csembal\u00f3 lelk\u00e9hez<\/strong> <\/p>\n\n\n\n

Hol helyezn\u00e9 el Bach \u00e9letm\u0171v\u00e9ben, illetve mag\u00e1ban a zeneirodalomban a Das Wohltemperierte Klavier-t? Schumann szerint ez a m\u0171vek m\u0171ve…<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Wohltemperiertes Klavier a billenty\u0171s reperto\u00e1r, de nyugodtan mondhatjuk, az eg\u00e9sz zeneirodalom p\u00e1ratlan gy\u0171jtem\u00e9nye. Nem v\u00e9letlen\u00fcl tartja Schumann a m\u0171vek m\u0171v\u00e9nek, rajta k\u00edv\u00fcl m\u00e9g sokan m\u00e1sok is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k megfogalmazni a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Szerintem ez legtal\u00e1l\u00f3bban Hans von B\u00fclownak siker\u00fclt, aki a sorozatot a billenty\u0171s j\u00e1t\u00e9kosok \u00d3testamentum\u00e1nak nevezi, \u00e9s ezzel val\u00f3j\u00e1ban mindent kifejez.  <\/p>\n\n\n\n

A m\u0171vet nevezhetn\u00e9nk enciklop\u00e9di\u00e1nak is, hiszen a kor nemzeti st\u00edlusainak, m\u0171fajainak, archaikus \u00e9s modern kompoz\u00edci\u00f3s technik\u00e1inak, szerkeszt\u00e9sm\u00f3djainak monument\u00e1lis \u00f6sszefoglal\u00e1sa. Az \u00f6sszes d\u00far \u00e9s moll hangnemet k\u00e9tszer is v\u00e9gigj\u00e1r\u00f3 48 prel\u00fadium \u00e9s f\u00faga-p\u00e1r 96 darabj\u00e1ban nincs k\u00e9t hasonl\u00f3 m\u0171, az embert mindig leny\u0171g\u00f6zi tartalm\u00e1nak b\u00e1mulatos gazdags\u00e1ga, sokf\u00e9les\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00f3 konkr\u00e9t \u00e9rtelm\u00e9ben vett oktat\u00f3-m\u0171 ez, ahogy egyesek mondj\u00e1k, vagy egy igen er\u0151s, spiritu\u00e1lis tartalommal \u00e9s \u00fczenettel rendelkez\u0151 alkot\u00e1s?<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 k\u00f6tet fennmaradt k\u00e9zirat\u00e1nak aj\u00e1nl\u00e1sa szerint a mester a prel\u00fadiumokat \u00e9s f\u00fag\u00e1kat a tanulni v\u00e1gy\u00f3 fiataloknak, valamint a zen\u00e9ben m\u00e1r j\u00e1rtas muzsikusoknak aj\u00e1nlja, \u201ek\u00fcl\u00f6nleges id\u0151t\u00f6lt\u00e9s\u00fcl\u201d. Teh\u00e1t mindenk\u00e9ppen pedag\u00f3giai c\u00e9lzattal is k\u00e9sz\u00fclt. Tan\u00edtv\u00e1nya, Heinrich Nicolaus Gerber (fia \u00e1ltal k\u00f6zreadott) visszaeml\u00e9kez\u00e9seib\u0151l tudjuk, hogy ha Bachnak olykor nem volt hangulata a tan\u00edt\u00e1shoz, le\u00fclt valamelyik hangszerhez; Gerbernek h\u00e1romszor lehetett abban a nem mindennapi \u00e9lm\u00e9nyben r\u00e9sze, hogy egyv\u00e9gt\u00e9ben elj\u00e1tszotta neki a Wohltemperiertes Klavier teljes els\u0151 k\u00f6tet\u00e9t. Ahogy \u00edrta, ezek az alkalmak \u00e9let\u00e9nek csillag\u00f3r\u00e1i voltak. Ami a spiritu\u00e1lis tartalmat illeti: a barokk korban m\u00e9g \u00e9lt az a te\u00f3ria, hogy a zene Isten aj\u00e1nd\u00e9ka az embereknek, val\u00f3j\u00e1ban a t\u00f6k\u00e9letes isteni vil\u00e1grend hangz\u00f3 m\u00e1sa, amelynek legf\u0151bb feladata az Isten dics\u0151\u00edt\u00e9se. Bach ezzel az elm\u00e9lettel \u00e9s lelki-szellemi hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1ssal teljesen azonosult, eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szete a l\u00e9tez\u00e9s egyetemes, \u00f6r\u00f6k \u00e9rt\u00e9keinek kinyilatkoztat\u00e1sa. S ez nemcsak egyh\u00e1zi kompoz\u00edci\u00f3ira \u00e9rv\u00e9nyes, mert \u00e9letm\u0171ve nem v\u00e1laszthat\u00f3 kett\u00e9 egyh\u00e1zi \u00e9s vil\u00e1gi alkot\u00e1sokra; hangszeres darabjaiban ugyanolyan egy\u00e9rtelm\u0171en fejezi ki mondanival\u00f3j\u00e1t, mint sz\u00f6veggel ell\u00e1tott vok\u00e1lis m\u0171veiben. Azonban e zenei nyelvezet m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 zenet\u00f6rt\u00e9neti (retorika, figuratan \u00e9s egy\u00e9b elm\u00e9leti) ismeretek sz\u00fcks\u00e9gesek.<\/p>\n\n\n\n

Gyakran j\u00e1tssz\u00e1k zongor\u00e1n, s\u0151t, tal\u00e1n gyakrabban, mint csembal\u00f3n. Mi a k\u00e9t j\u00e1t\u00e9ktechnika, a k\u00e9t felfog\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti-, illetve a k\u00e9t hangszerfajta \u00e1ltal ad\u00f3d\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g?<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az\u00e9rt j\u00e1tssz\u00e1k gyakrabban zongor\u00e1n, mert l\u00e9nyegesen t\u00f6bb zongorista van, mint csembalista. A csembal\u00f3 \u00e9s a zongora k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mechanik\u00e1j\u00fa hangszerek: az egyik billenty\u0171k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pengeti, a m\u00e1sik pedig \u00fcti a h\u00farokat. A csembal\u00f3 dinamika-szeg\u00e9ny, az orgon\u00e1hoz hasonl\u00f3an regiszterekkel dolgozik, de mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny hangsz\u00ednt lehet rajta v\u00e1ltogatni \u00e9s kombin\u00e1lni, ellent\u00e9tben a zongora ezer \u00e1rnyalat\u00e1val. Term\u00e9szetesen nek\u00fcnk is megvannak a m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6zeink, amelyekkel \u00e9rz\u00e9keny, kifejez\u0151 el\u0151ad\u00e1st tudunk megval\u00f3s\u00edtani, de nehezebb a dolgunk, mint m\u00e1s hangszereseknek. Fontos, hogy a zongorist\u00e1k is j\u00e1tssz\u00e1k Bach m\u0171veit, azonban az eredeti elk\u00e9pzel\u00e9shez k\u00e9pest az eredm\u00e9ny eg\u00e9szen m\u00e1s lesz e hangz\u00e1svil\u00e1g\u00e1ban, karakter\u00e9ben ugyancsak elt\u00e9r\u0151 instrumentumon. Viszont az is l\u00e9nyeges, hogy mindenki, aki ezzel a zen\u00e9vel foglalkozik, tiszt\u00e1ban legyen alapvet\u0151 historikus el\u0151ad\u00f3i ismeretekkel. Gondolok itt a temp\u00f3, a dinamika, a d\u00edsz\u00edt\u00e9s problematik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s sok m\u00e1s alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sre. Ezekre v\u00e1laszt csak a korabeli elm\u00e9leti munk\u00e1kb\u00f3l kaphatunk, amelyeket egy\u00e9bk\u00e9nt nek\u00fcnk csembalist\u00e1knak \u00e1lland\u00f3an tanulm\u00e1nyozni kell.<\/p>\n\n\n\n

N\u0151i hangszer a csembal\u00f3? Cseng\u0151, eleg\u00e1nsan, majdhogynem k\u00f6nnyed m\u00f3d sz\u00e1rnyal\u00f3 hangja miatt is ezt gondoln\u00e1 az ember. \u00dagy is mondj\u00e1k: ez a hangszerek kir\u00e1lyn\u0151je. Nem kir\u00e1lya! Kir\u00e1lyn\u0151je! \u00d6nt hallgatva is egy m\u00e1sik h\u00f6lgy, Zuzana R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 ugrik be els\u0151re…<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ink\u00e1bb az orgon\u00e1t nevezik a hangszerek kir\u00e1lyn\u0151j\u00e9nek, mert regisztereiben szinte minden hangszer jelen van \u00e9s ha \u00fagymond kiereszti a t\u00fcdej\u00e9t, vagyis be van kapcsolva a teljes hanger\u0151, akkor egy nagy szimfonikus zenekarral is felveszi a versenyt.<\/p>\n\n\n\n

Val\u00f3 igaz, hogy a csembal\u00f3 a maga kor\u00e1ban minden f\u0151\u00fari, arisztokrata kast\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen kell\u00e9ke volt, h\u00f6lgyekhez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen illett, de az\u00e9rt az igazi virtu\u00f3zok mindig f\u00e9rfiak voltak \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban egyszersmind e hangszer nagy zeneszerz\u0151i. A csembal\u00f3 a 18. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben lassan kikopott a zenei \u00e9letb\u0151l, m\u00e1r nem felelt meg az \u00faj \u00edzl\u00e9snek, ig\u00e9nyeknek, elv\u00e1r\u00e1soknak. \u00c9rdekes, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l sz\u00e1zharminc \u00e9v m\u00falva, 1912-ben a legend\u00e1s lengyel zongora- \u00e9s csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz Wanda Landowska, teh\u00e1t egy h\u00f6lgy hozta vissza a zenei v\u00e9rkering\u00e9sbe, k\u00f6ztudatba. \u00c9p\u00edt\u00e9sm\u00f3dja, hangja, karaktere azonban er\u0151sen megv\u00e1ltozott, a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n egy robusztus, a zongor\u00e1hoz hasonl\u00f3an p\u00e1nc\u00e9lt\u0151k\u00e9s hangszer, \u00fagyis mondhatn\u00e1m, val\u00f3j\u00e1ban egy csembal\u00f3s\u00edtott zongora t\u00e9rt vissza a hangverseny\u00e9letbe. Ennek m\u00e1sik nagy mestere ugyancsak h\u00f6lgy volt, Zuzana R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 asszony, akinek a tan\u00edtv\u00e1nya lehettem Pr\u00e1g\u00e1ban. Az 1960-as \u00e9vekt\u0151l azonban az el\u0151ad\u00f3k fokozatosan visszat\u00e9rtek az eredeti 17-18. sz\u00e1zadi hangszerekhez, illetve azok k\u00f3pi\u00e1ihoz. Ma m\u00e1r egy\u00e9bk\u00e9nt nem \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy t\u00f6bb lenne a n\u0151i csembalista.<\/p>\n\n\n\n

Nemr\u00e9g megjelent lemez\u00e9vel, ha lehet \u00edgy fogalmazni, \u00fajra el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt a csembal\u00f3. Hogyan tekint a hangszerre a muzsikus-t\u00e1rsadalom, hogy tekintenek r\u00e1 a kort\u00e1rs szerz\u0151k?<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

T\u00e9ny, hogy az ut\u00f3bbi id\u0151ben Magyarorsz\u00e1gon csembal\u00f3felv\u00e9tel m\u00e1r sokkal ritk\u00e1bban l\u00e1t napvil\u00e1got, mint az 1980-as, 90-es \u00e9vekben. Ennek az is oka lehet, hogy a nagyobb lemezc\u00e9gek az \u00f3ri\u00e1si konkurencia miatt els\u0151sorban \u00fajdons\u00e1gokat akarnak kiadni, amelyek m\u00e9g nincsenek a nemzetk\u00f6zi lemezpiacon. J. S. Bach minden m\u0171v\u00e9t m\u00e1r sz\u00e1mtalanszor r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k (r\u00e1ad\u00e1sul a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb hangszereken, feldolgoz\u00e1sokban is), teh\u00e1t nincs k\u00f6nny\u0171 helyzetben az, aki e j\u00f3l ismert kompoz\u00edci\u00f3kat meg akarja \u00f6r\u00f6k\u00edteni. Egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9ppen a Wohltemperiertes Klaviert neh\u00e9zs\u00e9ge \u00e9s terjedelme miatt sokkal kevesebben vett\u00e9k fel, mint m\u00e1s sorozat\u00e1t. Nagyon h\u00e1l\u00e1s vagyok G\u0151z L\u00e1szl\u00f3nak, a Budapest Music Center igazgat\u00f3j\u00e1nak, hogy elv\u00e1llalta e grandi\u00f3zus sorozat k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9nek (\u00f6sszesen 4 CD) a megjelentet\u00e9s\u00e9t. Ebb\u0151l a gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l kor\u00e1bban magyar kiad\u00e1s\u00fa felv\u00e9tel m\u00e9g nem k\u00e9sz\u00fclt. Ami a hangszer elismerts\u00e9g\u00e9t illeti, a csembal\u00f3 m\u00e1r nagyon r\u00e9gen a zenei \u00e9let fontos szerepl\u0151je, hiszen a 17-18. sz\u00e1zadi kamara- \u00e9s zenekari m\u0171vekben n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen, mivel azok basszus- illetve harm\u00f3niai alapj\u00e1t j\u00e1tssza. Sz\u00f3l\u00f3hangszerk\u00e9nt is \u00f3ri\u00e1si reperto\u00e1rral rendelkezik. Egy\u00e9bk\u00e9nt a mai zeneszerz\u0151k szint\u00e9n el\u0151szeretettel fordulnak a csembal\u00f3 fel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb kort\u00e1rs szerz\u0151 is kompon\u00e1l csembal\u00f3ra. Miben, mennyiben v\u00e1ltozhat \u00e9s v\u00e1ltozik a hangszer szerepe e m\u0171vek fel\u0151l n\u00e9zve?<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

Van, aki ink\u00e1bb effektusk\u00e9nt haszn\u00e1lja, vagy a motorikus oldal\u00e1t dombor\u00edtja ki. \u00c9n ezt kev\u00e9sb\u00e9 szeretem, mert fontosnak tartom, hogy a csembal\u00f3 \u00e9nekl\u0151 tulajdons\u00e1ga is megnyilv\u00e1nulhasson. T\u00f6bb magyar szerz\u0151 kompon\u00e1lt sz\u00e1momra m\u0171veket: Ar\u00e1nyi-Aschner Gy\u00f6rgy, Bal\u00e1zs \u00c1rp\u00e1d, Hidas Frigyes \u00e9s Holl\u00f3s M\u00e1t\u00e9. Eset\u00fckben \u00edzl\u00e9semnek megfelel\u0151, l\u00edrai r\u00e9szekben b\u0151velked\u0151 m\u0171vek sz\u00fclettek. <\/p>\n\n\n\n

\u00c1ll\u00edt\u00f3lag t\u00f6bb \u00e9vnyi gyakorl\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy ez a hangszer a maga „igazi” hangj\u00e1n sz\u00f3laljon meg egy j\u00e1t\u00e9kos keze alatt. \u00d6nn\u00e9l mikor j\u00f6tt el ez a pillanat? <\/em><\/strong><\/strong><\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3 probl\u00e9m\u00e1s hangszer. Ahogy kor\u00e1bban eml\u00edtettem, tulajdonk\u00e9ppen mechanikus instrumentum, a hang dinamik\u00e1j\u00e1t, min\u0151s\u00e9g\u00e9t minim\u00e1lis m\u00e9rt\u00e9kben tudjuk csak befoly\u00e1solni, val\u00f3j\u00e1ban alig. Azt szoktam mondani, hogy el kell jutni a hangszer lelk\u00e9hez. Vannak \u00e9rz\u00e9kenyebb muzsikusok, akik r\u00f6vid id\u0151 alatt k\u00e9pesek elsaj\u00e1t\u00edtani e hangszeren az expressz\u00edv j\u00e1t\u00e9kst\u00edlust, m\u00e1soknak t\u00f6bb id\u0151re van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck. \u00c9n nem \u00e9rt\u00e9kelem az \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt val\u00f3, kifejezetten hat\u00e1svad\u00e1sz virtuozit\u00e1st, mert gyorsan j\u00e1tszani sokan tudnak, az csak egy manu\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9g. Sz\u00e1momra sokkal fontosabb, hogy meg tudja-e valaki \u00e9rinteni a lelkemet. M\u00e1rpedig itt kezd\u0151dik a m\u0171v\u00e9szet.<\/p>\n\n\n\n

 \u00d6nr\u0151l \u00fagy tartj\u00e1k, az eg\u00e9sz csembal\u00f3irodalom a reperto\u00e1rj\u00e1ba tartozik. Ez nagyon sok munk\u00e1t felt\u00e9telez. Mennyit gyakorol, hogyan \u00e9p\u00edti fel a napj\u00e1t?      <\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Az eg\u00e9sz csembal\u00f3irodalom olyan hatalmas, hogy nincs ember, aki azt teljes eg\u00e9sz\u00e9ben birtokolhatn\u00e1. B\u00e1r els\u0151sorban mindig Johann Sebastian Bach m\u0171veire koncentr\u00e1ltam, t\u00f6rekedtem arra is, hogy min\u00e9l sz\u00e9lesebb legyen a reperto\u00e1rom, minden fontos \u2013 olykor kev\u00e9sb\u00e9 jelent\u0151s \u2013 zeneszerz\u0151t\u0151l j\u00e1tsszak megfelel\u0151 sz\u00e1m\u00fa kompoz\u00edci\u00f3t. E n\u00e9lk\u00fcl az embernek nincs r\u00e1l\u00e1t\u00e1sa az eg\u00e9sz irodalomra, ami m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt nagyon egyoldal\u00fav\u00e1 tenne, a tan\u00edt\u00e1sban pedig komoly gondokat is okozna. N\u00e9gysz\u00e1z \u00e9v k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 zenet\u00f6rt\u00e9neti korszakaiban \u00e9s saj\u00e1tos nemzeti st\u00edlusaiban kompon\u00e1l\u00f3 zeneszerz\u0151k m\u0171veit j\u00e1tsszuk, a 16. sz\u00e1zadi Erzs\u00e9bet-korabeli angol zeneszerz\u0151kt\u0151l kezdve az it\u00e1liai, n\u00e9metalf\u00f6ldi, francia, n\u00e9met \u00e9s b\u00e9csi klasszikus mesterekig, illetve a 20-21. sz\u00e1zadi modernkori irodalomig. Mindig igyekeztem az egyes nemzetek \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakok zen\u00e9j\u00e9t min\u00e9l jobban megismerni. Pr\u00e1gai tanulm\u00e1nyaim \u00f3ta egy\u00e9bk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy rajong\u00f3ja vagyok a 17-18. sz\u00e1zadi cseh mestereknek, akik k\u00f6z\u00fcl sokan kiemelked\u0151 \u00e9letm\u0171vet alkottak, ezzel nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak az eur\u00f3pai zene fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n

Hogy mennyit gyakorlok, az mindig egy\u00e9b elfoglalts\u00e1gaimt\u00f3l f\u00fcgg; az lenne ide\u00e1lis, ha 3-4 \u00f3ra jutna minden napra, ez azonban sajnos nincs mindig \u00edgy, hiszen tan\u00edtok is a Zeneakad\u00e9mi\u00e1n. De h\u00e1la Istennek, gyorsan tanulok, a r\u00e9gi reperto\u00e1romat pedig szint\u00e9n r\u00f6vid id\u0151 alatt fel tudom eleven\u00edteni, ha sz\u00fcks\u00e9ges.<\/p>\n\n\n\n

 Hogyan \u00e9li meg e neh\u00e9z, fell\u00e9p\u00e9sek n\u00e9lk\u00fcli id\u0151ket, a bez\u00e1rts\u00e1got? Mit ad, mit \u00fczen Bach a zen\u00e9j\u00e9ben nemcsak a v\u00edrus \u00e1ltal f\u00f6ldre tepert vil\u00e1gnak, de \u00e1ltal\u00e1ban is, a mai Eur\u00f3p\u00e1nak?<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem \u00e9lem meg rosszul a bez\u00e1rts\u00e1got, mert bizonyos dolgokra t\u00f6bb id\u0151m jut, egyebek mellett az olvas\u00e1sra is, ami olykor h\u00e1tt\u00e9rbe szorul a koncertez\u00e9ses id\u0151szakban. Most skype seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tan\u00edtok, ami f\u00e1raszt\u00f3bb, mintha szem\u00e9lyes jelenl\u00e9ttel t\u00f6rt\u00e9nne, ez\u00e9rt jobban sz\u00e9th\u00fazom az \u00f3rabeoszt\u00e1st, \u00edgy egy nap hamar el is telik. Nagy megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1st \u00e9l \u00e1t az emberis\u00e9g ezekben a h\u00f3napokban, f\u00e9lelemmel vegyes m\u00e9ly egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9ssel figyelj\u00fck a dr\u00e1mai k\u00fclf\u00f6ldi k\u00e9psorokat. Azt tapasztalhatjuk, hogy a mag\u00e1t gyakran mindenhat\u00f3nak k\u00e9pzel\u0151, p\u00e9nzk\u00f6zpont\u00fa, a term\u00e9szetbe is durv\u00e1n beavatkoz\u00f3 ember egy par\u00e1nyi, l\u00e1thatatlan v\u00edrussal szemben kiszolg\u00e1ltatott \u00e9s tehetetlen. Azt hiszem, a dolgok jelent\u0151sen \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek mostan\u00e1ban. A Bibli\u00e1b\u00f3l tudjuk, hogy mindennek ideje van: a k\u00e9nyszer\u0171 bez\u00e1rts\u00e1gban jelenleg a befel\u00e9 fordul\u00e1snak, lelki meg\u00fajul\u00e1snak van itt az ideje \u00e9s ebben az Istenhit nagy er\u0151t ad. Kiv\u00e1lts\u00e1gos az, aki sokat foglalkozik Bach muzsik\u00e1j\u00e1val, mert ebb\u0151l az er\u0151forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcntelen\u00fcl t\u00f6ltekezhet, hiszen ahogy az elej\u00e9n mondottakb\u00f3l kider\u00fclt, a mester \u00e9letm\u0171ve teljes eg\u00e9sz\u00e9ben kinyilatkoztat\u00e1s. Az \u0151 zen\u00e9j\u00e9nek leny\u0171g\u00f6z\u0151 szellemi ereje Pilinszky J\u00e1nos megfogalmaz\u00e1sa szerint \u201eBach \u00e9s a Teremt\u0151 m\u00e9ly sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e1rad\u201d. Hogy mit \u00fczen Johann Sebastian Bach zen\u00e9je a mai Eur\u00f3p\u00e1nak? Azt, hogy ha felborul a rend \u00e9s az \u00e9rt\u00e9krend a feje tetej\u00e9re \u00e1ll, akkor eluralkodik a k\u00e1osz \u00e9s a z\u0171rzavar a vil\u00e1gban, ahogy ma ennek tan\u00fai lehet\u00fcnk. Am\u00edg azonban az \u0151 zenei ig\u00e9i f\u00f6lhangozhatnak, am\u00edg az \u00e9gi f\u00e9ny\u0171 Bachi rend a mi f\u00f6ldi vil\u00e1gunkban m\u00e9g sok embert meg tud \u00e9rinteni, addig \u00e9n optimista vagyok. (2020)<\/p>\n\n\n\n

Sinkovics Ferenc <\/p>\n\n\n\n

(Magyar Kr\u00f3nika)<\/p>\n\n\n\n

\u00c9reztem, hogy ez az \u00e9n hangszerem\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0<\/p>\n\n\n\n

Nemr\u00e9g lemezre vette Johann Sebastian Bach <\/strong>K\u00e9t- \u00e9s h\u00e1romsz\u00f3lam\u00fa invenci\u00f3i<\/strong><\/em>t. Mi\u00e9rt izgalmas ez egy komoly tapasztalattal rendelkez\u0151 el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra, hiszen a java r\u00e9sze zeneiskolai tananyag?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

E k\u00e9t sorozatot val\u00f3ban pedag\u00f3giai c\u00e9llal kompon\u00e1lta a mester, eredetileg nagy tehets\u00e9g\u0171 els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt fi\u00e1nak, Wilhelm Friedmann-nak aj\u00e1nlva. Az \u0151 tizedik sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra, 1720-ban \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze a Clavierb\u00fcchlein<\/em> c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyt, amelybe a kisfi\u00fa zenei fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 darabokat v\u00e1logatott \u00f6ssze. Itt tal\u00e1lhat\u00f3 ezek els\u0151 verzi\u00f3ja, akkor m\u00e9g Praeambulum<\/em> \u00e9s Fantasia<\/em> elnevez\u00e9ssel. Bach \u2013 a r\u00e1 jellemz\u0151 m\u00f3don \u2013 k\u00e9s\u0151bb is csiszolgatta, t\u00f6k\u00e9letes\u00edtette a m\u0171veket, amelyek v\u00e9gs\u0151 v\u00e1ltozata (imm\u00e1ron Invenci\u00f3k \u00e9s Sinfoni\u00e1k<\/em> megjel\u00f6l\u00e9ssel) 1723-ban k\u00e9sz\u00fclt el; k\u00f6nnyen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3, hogy \u00e9ppen h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt, ami ritka sz\u00e9p jubileum. H\u00e1l\u00e1s vagyok G\u0151z L\u00e1szl\u00f3nak, a Budapest Music Center (BMC) igazgat\u00f3j\u00e1nak, hogy a felv\u00e9tel a BMC Records kiad\u00e1s\u00e1ban \u00e9ppen id\u00e9n l\u00e1thatott napvil\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n m\u00e1r t\u00f6bb alkalommal elj\u00e1tszottam a sorozatokat, ami lehet\u0151s\u00e9get ad egy t\u00e9vhit eloszlat\u00e1s\u00e1ra. Bach k\u00f6r\u00fcl mindig sok ifj\u00fa tan\u00edtv\u00e1ny volt \u2013 akik azonban m\u00e1r komolyabb zenei alappal ker\u00fcltek hozz\u00e1 \u2013, \u00e9s tudjuk, hogy az els\u0151 \u00f3r\u00e1kon r\u00f6gt\u00f6n az invenci\u00f3kkal kellett foglalkozniuk. Csak akkor l\u00e9phettek tov\u00e1bb, ha mester\u00fck el\u00e9gedett volt a darabok megsz\u00f3laltat\u00e1s\u00e1val. Ezeket a m\u0171veket ma csup\u00e1n zeneiskolai tananyagk\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. \u00c9n viszont \u00fagy gondolom, hogy az invenci\u00f3k zenei-m\u0171v\u00e9szi szempontb\u00f3l mindenk\u00e9ppen, de a m\u0171vek egy r\u00e9sze technikailag is meghaladja a zeneiskol\u00e1s koroszt\u00e1ly szintj\u00e9t. Bach nem tudta megtagadni \u00f6nmag\u00e1t, \u00e9s fiataloknak is azzal a legmagasabb ig\u00e9nnyel kompon\u00e1lt, mint istentiszteletre kant\u00e1t\u00e1t. Az ifj\u00fa muzsikusok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t szem el\u0151tt tart\u00f3 koncepci\u00f3 \u00e9s a leny\u0171g\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szi-mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sz\u00fclettek meg e p\u00e1ratlan miniat\u0171r gy\u00f6ngyszemek, amelyek mindegyike \u00f6nmag\u00e1ban z\u00e1rt mikrokozmosz. M\u00e1r megjelenik benn\u00fck a kett\u0151s ellenpont, a f\u00faga- \u00e9s k\u00e1nonszerkeszt\u00e9s is, nemk\u00fcl\u00f6nben a m\u00e9ly l\u00edrais\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n

P\u00e9ldak\u00e9nt szoktam eml\u00edteni az f-moll h\u00e1romsz\u00f3lam\u00fa invenci\u00f3<\/em>t, amely a mester egyik legf\u00e1jdalmasabb, legdr\u00e1maibb hat\u00e1s\u00fa billenty\u0171s m\u0171ve. Ennek \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9re egy t\u00edz-tizenn\u00e9gy \u00e9ves gyerek szerencs\u00e9re m\u00e9g nemigen k\u00e9pes. Summ\u00e1zva: a k\u00e9t- \u00e9s h\u00e1romsz\u00f3lam\u00fa invenci\u00f3k igazi m\u0171v\u00e9szi tartalm\u00e1t ez a koroszt\u00e1ly v\u00e9lem\u00e9nyem szerint m\u00e9g nem tudja megfelel\u0151 szinten bemutatni, megsz\u00f3laltatni. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl nagyon j\u00f3, ha a n\u00f6vend\u00e9kek ilyen \u00e9rt\u00e9kes tananyagon fejlesztik k\u00e9pess\u00e9geiket, zeneis\u00e9g\u00fcket, \u00edzl\u00e9s\u00fcket. Ugyanez a helyzet a 18 kis prel\u00fadium<\/em>mal, amelyek szint\u00e9n szerepelnek a lemezen.<\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges hangszer, bizonyos \u00e9rtelemben minden darabja egyedi. A saj\u00e1t hangszere kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1n\u00e1l mi volt a f\u0151 szempont?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9n csembal\u00f3m t\u00f6rt\u00e9nete az 1980-as \u00e9vekre ny\u00falik vissza. Indultam a p\u00e1rizsi nemzetk\u00f6zi versenyen, \u00e9s ott a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 hangszerek k\u00f6z\u00fcl k\u00e9t fordul\u00f3ban is Eckehart Merzdorf n\u00e9met mester csembal\u00f3j\u00e1ra esett a v\u00e1laszt\u00e1som, azt tartottam legjobbnak az \u00f6sszes k\u00f6z\u00fcl. Ez a v\u00e1laszt\u00e1s alapozta meg m\u00e1ig \u00e9l\u0151 bar\u00e1ts\u00e1gunkat: \u0151 \u00e9p\u00edtette meg az \u00e9n instrumentumomat is, teljes m\u00e9rt\u00e9kben a k\u00edv\u00e1ns\u00e1gaimnak megfelel\u0151en. Egy 18. sz\u00e1zadi francia hangszer h\u0171 k\u00f3pi\u00e1j\u00e1t k\u00e9rtem t\u0151le, mert az univerz\u00e1lis t\u00edpus, \u00e9s a csembal\u00f3reperto\u00e1r eg\u00e9sze elj\u00e1tszhat\u00f3 rajta, ami els\u0151dleges szempont, ha az embernek nincs m\u00f3dja t\u00f6bb hangszert v\u00e1s\u00e1rolni. Fontos volt sz\u00e1momra az \u00e9nekl\u0151, zeng\u0151, meleg t\u00f3nus\u00fa hang \u00e9s a mechanikailag megb\u00edzhat\u00f3, igazi n\u00e9met min\u0151s\u00e9g. A csembal\u00f3m olyan lett, amilyennek meg\u00e1lmodtam: 36 \u00e9ve h\u0171s\u00e9ges k\u00eds\u00e9r\u0151m, rendszeresen sz\u00e1ll\u00edtom, t\u00f6bb sz\u00f3l\u00f3lemezem k\u00e9sz\u00fclt rajta, nagyon szeretem.<\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r koncerten ez nem mindig megoldhat\u00f3, lemezfelv\u00e9telre vonatkoz\u00f3an alapvet\u0151, hogy a m\u0171vek adekv\u00e1t hangszeren sz\u00f3laljanak meg. Minden kornak \u00e9s nemzetnek megvoltak az aktu\u00e1lis zenei ig\u00e9nyeket, hangz\u00e1sbeli elv\u00e1r\u00e1sokat legjobban kifejez\u0151 hangszer\u00e9p\u00edt\u00e9si saj\u00e1toss\u00e1gai, t\u00edpusai. Ezt figyelembe v\u00e9ve kell a kompoz\u00edci\u00f3khoz legalkalmasabb csembal\u00f3t kiv\u00e1lasztani, k\u00fcl\u00f6nben s\u00e9r\u00fcl az el\u0151ad\u00f3 preszt\u00edzse. Igazi \u00e9lm\u00e9ny volt sz\u00e1momra, hogy az invenci\u00f3kat a BMC gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 hang\u00fa \u00e9s impoz\u00e1ns k\u00fclsej\u0171 \u00faj hangszer\u00e9n r\u00f6gz\u00edthettem, amely a 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 Michael Mietke n\u00e9met mester m\u0171hely\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 csembal\u00f3 t\u00f6k\u00e9letes k\u00f3pi\u00e1ja. Bach szem\u00e9lyes kapcsolatban volt vele, s a k\u00f6theni udvar sz\u00e1m\u00e1ra t\u0151le rendelt hangszert. Enn\u00e9l ide\u00e1lisabb csembal\u00f3t teh\u00e1t e darabok felv\u00e9tel\u00e9hez elk\u00e9pzelni sem lehet.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Fot\u00f3: Felv\u00e9gi Andrea<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Az orgonist\u00e1k helyzete eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges, nincs k\u00e9t egyforma hangszer. A csembal\u00f3n\u00e1l is r\u00e1 kell \u00e9rezni az idegen hangszer \u201elelk\u00e9re\u201d?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3k szint\u00e9n nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Ami a koncertez\u00e9st illeti, mi sem vagyunk k\u00f6nny\u0171 helyzetben, hiszen az ember sosem tudja, milyen hangszer v\u00e1rja k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n vagy egy m\u00e1sik v\u00e1rosban. Sokszor csak egy-k\u00e9t \u00f3r\u00e1nyi lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dik pr\u00f3b\u00e1ra, ami kev\u00e9s, hiszen a billent\u00e9s minden hangszeren nagyon saj\u00e1tos, a billenty\u0171k gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9ret\u0171ek is. Nemegyszer tapasztaljuk, hogy mechanikailag sincsenek t\u00f6k\u00e9letes \u00e1llapotban. A csembal\u00f3t rendszeresen karban kell tartani, a penget\u0151k kiegyenl\u00edtett m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t ellen\u0151rizni, szab\u00e1lyozni. A k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszolva: szerintem a hangszer \u201elelk\u00e9re\u201d igaz\u00e1n r\u00e1hangol\u00f3dni, r\u00e1\u00e9rezni csak hosszabb id\u0151 ut\u00e1n lehet.<\/p>\n\n\n\n

Pr\u00e1g\u00e1ban szerezte a diplom\u00e1j\u00e1t, akkor Budapesten m\u00e9g nem l\u00e9tezett \u00f6n\u00e1ll\u00f3 csembal\u00f3oktat\u00e1s, legfeljebb fakult\u00e1sk\u00e9nt. Ez sem rettentette el a hangszerv\u00e1laszt\u00e1sn\u00e1l?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nem. 15 \u00e9ves koromban, a Bart\u00f3k Konzi zongora szakos n\u00f6vend\u00e9kek\u00e9nt, zenet\u00f6rt\u00e9net \u00f3r\u00e1n hallottam el\u0151sz\u00f6r csembal\u00f3t, \u00e9s abban a pillanatban \u00e9reztem, hogy ez az \u00e9n hangszerem. Ha az embert ilyen \u00e1ram\u00fct\u00e9sszer\u0171 hat\u00e1s \u00e9ri, akkor nem kalkul\u00e1l, nem m\u00e9rlegel. Megsz\u00e1llott\u00e1 v\u00e1lik. Ilyenkor a sz\u00edv ir\u00e1ny\u00edt. Minden v\u00e1gyam az lett, hogy a tov\u00e1bbiakban csembal\u00f3n folytathassak fels\u0151fok\u00fa tanulm\u00e1nyokat.<\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151zm\u00e9nyekhez hozz\u00e1tartozik, hogy kiskorom \u00f3ta mindig Johann Sebastian Bach zen\u00e9j\u00e9vel foglalkoztam a legsz\u00edvesebben, \u00e9s \u00edgy szembes\u00fcltem azzal, hogy a m\u0171vek, amelyeket zongor\u00e1n j\u00e1tszottam, val\u00f3j\u00e1ban csembal\u00f3ra \u00edr\u00f3dtak. Ezzel a kocka el is volt vetve. De j\u00f6tt a nagy k\u00e9rd\u00e9s: hogyan tov\u00e1bb? Zenegimnazistak\u00e9nt k\u00e9t \u00e9vig, rektori enged\u00e9llyel bej\u00e1rhattam Sebesty\u00e9n J\u00e1nos orgona- \u00e9s csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz \u00f3r\u00e1ira; abban az id\u0151ben m\u00e9g \u0151 is csak mell\u00e9kszakon tan\u00edtott. Amikor l\u00e1tta, hogy milyen komolyan gondolom a tov\u00e1bbtanul\u00e1st, felh\u00edvta a figyelmemet arra, hogy mindenk\u00e9ppen k\u00fclf\u00f6ld fel\u00e9 kell orient\u00e1l\u00f3dnom, mert itthon a k\u00f6vetkez\u0151 15 \u00e9vben biztosan nem lesz lehet\u0151s\u00e9g csembal\u00f3 diplom\u00e1t szerezni.<\/p>\n\n\n\n

A szocializmus \u00e9vei alatt nyugatra nem lehetett \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat kapni, de az \u00fagynevezett bar\u00e1ti orsz\u00e1gokba igen. Kider\u00fclt, hogy az akkori id\u0151k egyik legjelent\u0151sebb csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sze, Zuzana R\u016f\u017ei\u010dkov\u00e1 asszony Pozsonyban tan\u00edt, \u00edgy felv\u00e9teliztem hozz\u00e1, \u00e9s megp\u00e1ly\u00e1ztam egy \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat. Ezt elnyertem, \u00e9s el is kezdtem ott fels\u0151fok\u00fa tanulm\u00e1nyaimat, majd egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e1tker\u00fcltem a pr\u00e1gai oszt\u00e1ly\u00e1ba, s megszereztem az els\u0151 diplom\u00e1mat. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 pr\u00e1gai \u00e9vek ut\u00e1n siker\u00fclt posztgradu\u00e1lis st\u00fadiumon r\u00e9szt vennem a salzburgi Mozarteumban, ahol heti k\u00e9t alkalommal Nikolaus Harnoncourt, a r\u00e9gizenei mozgalom legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151 tud\u00e1s\u00fa alakja tan\u00edtott historikus el\u0151ad\u00f3i gyakorlatot. Felejthetetlen volt, mint ahogy az azt k\u00f6vet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e9v is Z\u00fcrichben, Johann Sonnleitner ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. H\u00e1l\u00e1s vagyok Istennek ezek\u00e9rt a rendk\u00edv\u00fcli mesterek\u00e9rt, a t\u0151l\u00fck kapott \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9lda- \u00e9s \u00fatmutat\u00e1s\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n

\u00dagy t\u0171nik, mintha a csembal\u00f3n <\/strong>\u2013 az\u00e9rt, mert nincs lehet\u0151s\u00e9g dinamikai finoms\u00e1gokra <\/strong>\u2013 nehezebb lenne egyedi j\u00e1t\u00e9kst\u00edlust kialak\u00edtani. \u00c9rdemes egy el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9sznek erre t\u00f6rekednie?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nemcsak \u00e9rdemes, de sz\u00fcks\u00e9ges is. Ha egy sz\u00f3list\u00e1nak a tanulm\u00e1nyai befejez\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6videsen nem alakul ki az egy\u00e9ni (de nem egy\u00e9niesked\u0151!) st\u00edlusa, akkor szerintem nincs sok \u00e9rtelme a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek, hiszen az el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szet nem a fut\u00f3szalagon sorakoz\u00f3 egyforma \u00e1ruk kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartozik. Az a legfontosabb, hogy az \u00e1ltalunk j\u00e1tszott m\u0171vekr\u0151l \u00e9s szerz\u0151ikr\u0151l a lehet\u0151 legt\u00f6bb ismerettel rendelkezz\u00fcnk. A kor\u00e1bbi sz\u00e1zadok zen\u00e9j\u00e9r\u0151l nincs mindig kell\u0151 inform\u00e1ci\u00f3, \u00e9s az urtext-kiad\u00e1sok (az Urtext kottakiad\u00e1s c\u00e9lja, hogy a lehet\u0151 legpontosabban reproduk\u00e1lja a zeneszerz\u0151 eredeti sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t \u2013 a szerk.) <\/em>is csup\u00e1n a hangokat tartalmazz\u00e1k, j\u00f3 esetben az el\u0151ad\u00e1sra utal\u00f3 minim\u00e1lis jelz\u00e9sekkel. A r\u00e9gi mesterek a hangokat (vagyis a zen\u00e9t) \u00edrt\u00e1k le, a k\u00e9s\u0151bbiek, f\u0151k\u00e9nt a 19. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve, m\u00e1r az el\u0151ad\u00e1sm\u00f3dot is. Viszont szerencs\u00e9re sok elm\u00e9leti \u00edr\u00e1s sz\u00fcletett a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakok \u00e9s nemzetek el\u0151ad\u00f3i gyakorlat\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n\n\n\n

A barokk korban egy\u00e9bk\u00e9nt elv\u00e1rt\u00e1k az \u00e9rzelem \u00e9s az \u00e9rtelem kell\u0151 szint\u00e9zis\u00e9t is, vagyis azt, hogy az el\u0151ad\u00f3 ne csak technikailag felk\u00e9sz\u00fclt \u00e9s zenei \u00e9rz\u00e9kkel meg\u00e1ldott legyen, hanem a megfelel\u0151 elm\u00e9leti tud\u00e1ssal is rendelkezzen. E r\u00e9gi trakt\u00e1tusok tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t teh\u00e1t nem lehet meg\u00faszni, j\u00f3llehet gyakran csak f\u00e1raszt\u00f3, r\u00e9gies nyelvezet\u0171, g\u00f3t bet\u0171s fakszimile kiad\u00e1sban f\u00e9rhet\u00fcnk hozz\u00e1juk. A rengeteg szab\u00e1lyt, paragrafust, el\u0151\u00edr\u00e1st azonban csak \u00edgy ismerhetj\u00fck meg.<\/p>\n\n\n\n

A helyzetet nehez\u00edti, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elm\u00e9let\u00edr\u00f3k meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai gyakran egym\u00e1snak is ellentmondanak. Azonban id\u0151vel \u00e9s a kell\u0151 ismeretek birtok\u00e1ban kikrist\u00e1lyosodik egy (tal\u00e1n) megb\u00edzhat\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s a m\u0171vek interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. \u00c9s itt l\u00e9p be a k\u00e9pbe az el\u0151ad\u00f3, akinek az a feladata, hogy al\u00e1zattal k\u00f6zel\u00edtsen a m\u0171vekhez, \u00e9s a zeneszerz\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seit, mondanival\u00f3j\u00e1t maxim\u00e1lisan pr\u00f3b\u00e1lja megjelen\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n

A reprodukci\u00f3 sohasem lehet \u00f6nmegval\u00f3s\u00edt\u00e1s. Mindezt szem el\u0151tt tartva, alapvet\u0151en m\u00e9gis a m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9lyis\u00e9ge, karaktere, v\u00e9rm\u00e9rs\u00e9klete hat\u00e1rozza meg az el\u0151ad\u00e1st, ett\u0151l lesz a st\u00edlusa egy\u00e9ni. \u00c9rdemes \u00f6sszehasonl\u00edtani a historikus el\u0151ad\u00f3i gyakorlatot k\u00e9pvisel\u0151, jeles csembal\u00f3m\u0171v\u00e9szek felv\u00e9teleit, hogy megtapasztaljuk: nincs k\u00f6z\u00f6tt\u00fck k\u00e9t egym\u00e1sra hasonl\u00edt\u00f3 interpret\u00e1ci\u00f3. A r\u00e9gm\u00falt id\u0151k zen\u00e9j\u00e9nek megsz\u00f3laltat\u00e1sakor csak megk\u00f6zel\u00edt\u0151 st\u00edlush\u0171s\u00e9gre tudunk t\u00f6rekedni, hiszen lehetetlen annyi \u00e9vsz\u00e1zad t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l egy zenem\u0171vet abszol\u00fat hitelesen bemutatni. Amikor p\u00e9ld\u00e1ul Philipp Emanuel Bach azt \u00edrja, hogy az el\u0151ad\u00e1sban a fokozatos enyhe gyorsul\u00e1s a temp\u00f3 \u00e1lmos visszatart\u00e1s\u00e1val v\u00e1ltakozik, akkor az eg\u00e9szen pontosan vajon milyen lehet\u2026? Nem v\u00e9letlen, hogy minden elm\u00e9let\u00edr\u00f3 azzal z\u00e1rja egy-egy t\u00e9mak\u00f6r t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t, hogy a kivitelez\u00e9st a j\u00f3 \u00edzl\u00e9s hat\u00e1rozza meg.<\/p>\n\n\n\n\n\n

A most megjelent lemez m\u00e9ltat\u00e1s\u00e1ban azt \u00edrj\u00e1k az \u00f6n j\u00e1t\u00e9k\u00e1r\u00f3l, hogy egyszerre jellemzi precizit\u00e1s \u00e9s k\u00f6lt\u0151is\u00e9g. Ez a kett\u0151 j\u00f3l megf\u00e9r egy\u00fctt?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Abszol\u00fat, s\u0151t \u2013 \u00e9n nagyon \u00f6r\u00fcltem ennek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1snak! A precizit\u00e1s ugyanis az \u00e9n olvasatomban azt jelenti, hogy az el\u0151ad\u00f3 a technikai pontoss\u00e1gon t\u00fal m\u00e9ly al\u00e1zattal ny\u00fal a zenem\u0171vekhez \u2013 mint err\u0151l az im\u00e9nt m\u00e1r sz\u00f3 esett \u2013, \u00e9s a lehet\u0151 legh\u0171bben igyekszik megfejteni, visszaadni a zeneszerz\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9seit. Bach m\u0171veivel kapcsolatban szerintem a precizit\u00e1s els\u0151sorban a rend megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkozik, hiszen a mester zen\u00e9je a hangok kozmikus rendj\u00e9nek kifejez\u00e9se. A barokkban m\u00e9g \u00e9lt a zene teol\u00f3gi\u00e1ja, amely szerint a musica<\/em> \u00f6r\u00f6kt\u0151l fogva l\u00e9tezik, a Teremt\u00e9ssel egy\u00fctt Isten adom\u00e1nya, \u00e9s l\u00e9nyege a transzcendens harm\u00f3nia lek\u00e9pez\u0151d\u00e9se. Ez az \u00f6r\u00f6k harm\u00f3nia, a Harmonia aeterna a proporci\u00f3kban, vagyis a hangk\u00f6z\u00f6k sz\u00e1mar\u00e1nyaiban val\u00f3sul meg: a Bibli\u00e1b\u00f3l pedig tudjuk, hogy minden m\u00e9rt\u00e9k, sz\u00e1m \u00e9s s\u00faly szerint van elrendezve.<\/p>\n\n\n\n

Bach m\u0171v\u00e9szete ezt az isteni, t\u00f6k\u00e9letes rendet jelen\u00edti meg. A m\u0171vek megsz\u00f3laltat\u00e1sakor teh\u00e1t a szerkeszt\u00e9s, az ar\u00e1nyok, a sz\u00f3lamvezet\u00e9s, a harm\u00f3niai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek \u00e9s az affektusok vil\u00e1gos, \u00e9rthet\u0151 bemutat\u00e1s\u00e1ra van sz\u00fcks\u00e9g, ennek hi\u00e1ny\u00e1ban az el\u0151ad\u00e1s kaotikus, \u00e9rthetetlen \u00e9s \u00e9rtelmetlen, elv\u00e9sz a mondanival\u00f3ja. (Sajnos a gyakran tapasztalhat\u00f3 t\u00fal gyors temp\u00f3 a c\u00e9l szolg\u00e1lata helyett esetenk\u00e9nt polifonikus et\u0171dd\u00e9 degrad\u00e1lja a jobb sorsra \u00e9rdemes m\u0171veket.)<\/p>\n\n\n\n

A precizit\u00e1s azonban \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g kev\u00e9s. Kell mell\u00e9 k\u00f6lt\u0151is\u00e9g, vagyis \u00e9rzelemgazdag el\u0151ad\u00e1sm\u00f3d is. Ez a csembal\u00f3j\u00e1t\u00e9kban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos, mert ne tagadjuk a t\u00e9nyt: a csembal\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban dinamikaszeg\u00e9ny, mechanikus hangszer, amelynek az orgon\u00e1hoz hasonl\u00f3an regiszterei, adott hangsz\u00ednei vannak. Ez nem t\u00fal kedvez\u0151 kiindul\u00f3pont abban a korban, amelyben az \u00e9nekhang az etalon, annak sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, hajl\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, kifejez\u0151erej\u00e9t kell min\u00e9l jobban megk\u00f6zel\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n

Szerencs\u00e9re az\u00e9rt nek\u00fcnk, csembalist\u00e1knak is megvannak azok a m\u0171v\u00e9szi eszk\u00f6zeink, amelyekkel expressz\u00edv el\u0151ad\u00e1st tudunk l\u00e9trehozni. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az agogika, ami az id\u0151vel val\u00f3 b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dot jelenti: bizonyos fontos hangokat, harm\u00f3niai fordulatokat megv\u00e1ratunk, kiemel\u00fcnk, hangs\u00falyozunk, kisebb-nagyobb r\u00e9szeket pedig min\u00e9l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151bben elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00fcnk egym\u00e1st\u00f3l. Nikolaus Harnoncourt a Mozarteumban hossz\u00fa heteken \u00e1t taglalta p\u00e9ld\u00e1ul az artikul\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t is. Ennek r\u00e9szletes kidolgozotts\u00e1ga ugyanis felt\u00e9tele a vil\u00e1gos, \u00e9rtelmes sz\u00f3lamvezet\u00e9snek. \u00c9s m\u00e9g hosszasan sorolhatn\u00e1m a tov\u00e1bbi m\u0171helytitkokat\u2026<\/p>\n\n\n\n

A fentiekhez kell azut\u00e1n t\u00e1rsulnia az \u00e9rzelmek megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek. Ism\u00e9t Emanuel Bachot id\u00e9zve: csak az tud m\u00e1sokat meghatni, aki maga is meghat\u00f3dik. Simon L\u00f6hlein 18. sz\u00e1zadi elm\u00e9let\u00edr\u00f3 szerint az el\u0151ad\u00f3nak ugyan\u00fagy \u00e1t kell \u00e9lnie a m\u0171ben el\u0151fordul\u00f3 \u00e9rzelmeket, mint a sz\u00edn\u00e9sznek a szerep\u00e9t; ha ezt nem teszi, csak a t\u00e1nchoz csin\u00e1lhat kedvet, de nem \u00e9rdemli meg a muzsikus nevet. Somm\u00e1s meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s. A tan\u00edt\u00e1sban is nagy hangs\u00falyt fektetek arra, hogy a fiatalok megtanulj\u00e1k a sz\u00e9p, kifejez\u0151 hangszerkezel\u00e9st. Ehhez nek\u00fcnk sokkal t\u00f6bb k\u00f6rt kell futnunk, \u00e1m en\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9lvezhet\u0151 egy csembal\u00f3-el\u0151ad\u00e1s. Teh\u00e1t a precizit\u00e1s \u00e9s a k\u00f6lt\u0151is\u00e9g nemcsak j\u00f3l megf\u00e9r egym\u00e1s mellett, hanem k\u00e9z a k\u00e9zben j\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3ra \u00edrt reperto\u00e1r jelent\u0151s r\u00e9sze h\u00e1rom-n\u00e9gysz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt sz\u00fcletett. Ma is gyarapodik m\u00e9g a csembal\u00f3irodalom?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Hogyne, vil\u00e1gszerte sok m\u0171vet \u00edrnak sz\u00f3l\u00f3csembal\u00f3ra vagy csembal\u00f3s kamarazen\u00e9re, \u00e9s versenym\u0171vek is k\u00e9sz\u00fclnek. Haz\u00e1nkban szint\u00e9n sz\u00e9p sz\u00e1mmal sz\u00fcletnek alkot\u00e1sok a hangszer\u00fcnkre. Megtiszteltet\u00e9snek tartom, hogy sz\u00e1momra is kompon\u00e1lt m\u0171veket Ar\u00e1nyi-Aschner Gy\u00f6rgy, Bal\u00e1zs \u00c1rp\u00e1d, Hidas Frigyes, Holl\u00f3s M\u00e1t\u00e9 \u00e9s Dubrovay L\u00e1szl\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

A csembal\u00f3 csaknem sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9v Csipker\u00f3zsika-\u00e1lom ut\u00e1n, a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n, Wanda Landowska lengyel zongora- \u00e9s csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sznek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en t\u00e9rt vissza ism\u00e9t a zenei \u00e9letbe. Az \u00e9p\u00edt\u00e9sm\u00f3dja jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott. Eleinte p\u00e1nc\u00e9lt\u0151k\u00e9t is kapott, amolyan csembal\u00f3-zongora kever\u00e9ket hoztak l\u00e9tre. Azt\u00e1n a p\u00e1nc\u00e9lt\u0151ke elmaradt, de a neh\u00e9zkes, modern konstrukci\u00f3t m\u00e9g \u00e9vtizedekig gy\u00e1rtott\u00e1k. Itthon \u00e9s Pr\u00e1g\u00e1ban is ezeken j\u00e1tszottunk, ilyenen diplom\u00e1ztam. A r\u00e9gizenei mozgalomnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban visszat\u00e9rtek az \u201eigazi\u201d csembal\u00f3k, a 17\u201318. sz\u00e1zadi hangszerek k\u00f3pi\u00e1i. A 20. sz\u00e1zad nagy komponist\u00e1i csak a modern \u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 csembal\u00f3t ismert\u00e9k, abban gondolkodtak, ez\u00e9rt p\u00e9ld\u00e1ul Frank Martin, Martin\u016f, Poulenc, Fran\u00e7aix, valamint Ligeti Gy\u00f6rgy bizonyos m\u0171veit hitelront\u00e1s lenne k\u00f3piahangszeren el\u0151adni: eg\u00e9szen m\u00e1s hangz\u00e1s j\u00f6nne l\u00e9tre, mint amilyet a zeneszerz\u0151k elk\u00e9pzeltek, \u00e9s a kott\u00e1ban el\u0151\u00edrt regisztr\u00e1ci\u00f3t sem lehetne megval\u00f3s\u00edtani. A kort\u00e1rsak viszont k\u00f3pi\u00e1ra \u00edrnak, hiszen \u0151k m\u00e1r szinte csak azzal tal\u00e1lkoznak.<\/p>\n\n\n\n

Soha nem korl\u00e1tozta, hogy a csembal\u00f3 els\u0151sorban r\u00e9gizenei hangszer?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Nem, mert a 20. sz\u00e1zadi \u00e9s a kort\u00e1rs zen\u00e9vel egy\u00fctt n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zad reperto\u00e1rj\u00e1t j\u00e1tszom, teh\u00e1t igaz\u00e1n sz\u00e9les \u00e9s sz\u00ednes a paletta. A romantika \u00e9s az impresszionizmus kora ugyan kimarad \u2013 j\u00f3llehet, mindk\u00e9t korszak k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m \u2013, \u00edgy ezt a zen\u00e9t csak hallgatni tudom\u2026 (2024)<\/p>\n\n\n\n

Seres Gerda<\/p>\n\n\n\n

(kultura.hu)<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Interj\u00fak A zene teol\u00f3gi\u00e1ja Dobozy Borb\u00e1la csembal\u00f3m\u0171v\u00e9sz Annak idej\u00e9n rendhagy\u00f3 volt, ha valaki a csembal\u00f3t v\u00e1lasztotta? Mi vitte \u00e9ppen e hangszer fel\u00e9? Amikor \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem a csembal\u00f3 fel\u00e9 fordult, az bizony nem sz\u00e1m\u00edtott h\u00e9tk\u00f6znapi v\u00e1laszt\u00e1snak, \u00e9s ha valaki abban az id\u0151ben e hangszeren sz\u00e1nd\u00e9kozott fels\u0151fok\u00fa tanulm\u00e1nyokat folytatni, igen komoly neh\u00e9zs\u00e9gekkel tal\u00e1lta szemben mag\u00e1t\u2026 15 \u00e9ves voltam,… Interj\u00fak<\/span> olvas\u00e1s\u00e1nak folytat\u00e1sa<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-46","page","type-page","status-publish","hentry","entry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/46","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=46"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/46\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":194,"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/46\/revisions\/194"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.dobozyborbala.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=46"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}